Beregszász

IV. Béla királynak 1241-ben és V. Istvánnak 1271-ben kiadott kiváltságlevele szerint az időben már virágzó egyházi élet lehetett a városban. Ám a római egyháznak későbbi romlottsága fogékonnyá tette a lelkeket az egyházjavítás nagy munkájára. A magyarországi reformáció két kimagasló  alakja lett az itteni reformátusok papjává: Radán Balázs és Kálmáncsehi Sánta Márton. A város nagy része mindjárt elfogadta a reformáció tanait, és Kálvin követőivé szegődtek. Csakhamar elfoglalták az elnéptelenedett római katolikus templomot, s azt református elveknek megfelelően meg is tisztították. Kálmáncsehi Sánta Márton nevéhez fűződik az első zsinat összehívása (1552. december 1.), a kálvini tantételek helyes megvilágításba helyezése céljából.
A beregszászi református gyülekezetben a rendelkezésre álló adatok alapján a reformáció korától napjainkig a következő lelkipásztorok szolgáltak:

Radán Balázs, Kálmáncsehi Sánta Márton (meghalt 1571-ben), Báncsay Bálint 1570 körül, Antal presbyter 1577, Tállyai Nagy Benedek (1580–1593), Szalmadi János (1594–1599), Gyarmati Bíró Miklós (1590–1595), Szerdahelyi István (1597–1605), Thury ]ános (1600–1617), Tejfalvi Csiba Márton, Kolosi Dániel, Szikszai Pál, Szántai István és Nyíregyházi Sámuel (1713), Szőlődi András, Polgári …, Ráczkevi …, Tunyogi …, Bagaméri Sámuel (1735–1742), Nánási István (1742–1744), Kondor Boldizsár (1744–1787), Vekerdi Nagy Mihály (1787–1792), Kömlei János (1792–1796), Szabó Péter (1796–1807), Szabó Péter (1807–1836), Janka József (1836–1850), Orbán József (1850–1852), Békássi Sándor (1852–1876), Kallós Tivadar (1876–1919), Szutor Jenő (1920–1951), Illyés István (1951–1965), Forgon Pál (1965–1994), Szabó Béla (1994–1998), Tóth Kása István (1998), Taracközi Gerzson és Taracköziné Nemes Mónika (1998–2003), Taracközi Ferenc és Marianna (1999– ), Pál Attila (2003–2005), Maksai Attila (2006– )

A könyvtár iratanyaga hiányos, a régi anyakönyveket elkobozták. Legkorábbi a XIII. kötet : 1942–1963.

A beregszászi reformátusok 1689-ig a katolikus egyház templomát használták. Miután a reformátusok kiszorultak az addig használt templomból, 1715-ben királyi engedéllyel imaházat építettek a maguk számára. 1749-ben Kondor Boldizsár úgy döntött, hogy a gyülekezet számára harangot öntet. A harang 4 mázsás lett, melyre az anyagot innen-onnan gyűjtögették össze: repedt harangból, romlott mozsarakból, pálinkafőző üstökből. Mikor ez a Kaszonyban ülésező római katolikus papi bizottság fülébe jutott, azok Beregszászba készültek, hogy a harangot elkobozzák, és a használatát betiltsák. Azonban egy jólelkű atyafi időben figyelmeztette a polgárokat, akik még meg sem várva, hogy kihűljön a harang, kivétették a földből, szorgalmas munkával elkészítették a harang fakoronáját, és feltették a haranglábra. Mikor a bizottság a városba ért, a harang már a gyülekezet használatában állt.
Az 1775-i helytartótanács engedélyével 1780-ban az imaházat felújíthatták ,és tornyot is építhetett a gyülekezet.

Az 1924. évben építette át az egyház a két nagy emeletes épület között eltörpülő, régimódi, földszintes lelkészlakást. Erre nem volt elég anyagi ereje, azonban az egyik helybeli téglagyárossal sikerült olyan szerződést kötni, hogy a város központjában fekvő, üzleti szempontból elsőrendű helyen lévő régi lelkészlakás helyett egy emeletes épületet építtet, melynek az emeleti része a lelkésznek szolgál lakásul, a földszinten lévő üzlethelyiség 35 évi haszonélvezete pedig az építtetőknek téríti vissza a költségeket. Így a lelkész korszerű, új lakást kapott, és 35 év eltelte után az egyház egy üzletileg jövedelmező objektumnak tulajdonosa, s haszonélvezője is lett.

Az osztrák-magyar hadvezetőség a világháború vége felé elrendelte a harangércek és vörösrézanyagok beszolgáltatását. A beregszászi gyülekezet templomának tornyából a három harang közül elvitték a két kisebbiket (a legnagyobb 8,5 mázsás volt), s a harangokon kívül elvitetett a torony rézlemezes tetőzete is. A lebontásra a hadvezetőség a maga embereit küldte ki, akik neki is kezdtek 1918. május 2-án. Bontás közben az eléggé korhadt tetőszerkezet s a kiszáradt fazsindely kigyulladt, a faburkolatú mennyezet beomlott, maga alá temetve az 1904. évben épült 24 változatú orgonát, az egész belső berendezéssel együtt. Egyedül az Úrasztalát sikerült kimenteni. A hőségben kiolvadt a harangot tartó fül is. A harang a mélységbe zuhant, és megrepedt.

Az egyházközség életét nehezítette az is, hogy Kallós Tivadar lelkipásztor 1919 tavaszán 43 évi hűséges szolgálat után meghalt, s így a gyülekezet vezető nélkül maradt. A megüresedett lelkészi állást Szutor Jenő nagylónyai lelkipásztor foglalta el 1920. február 1-jén (a gyülekezet meghívására), aki a háború alatt itt segédlelkészkedett. A templomát vesztett gyülekezet az állami főgimnázium tornatermében talált ideiglenes menedéket. A gyülekezet 5 holdat kitevő szőlőjét az 1921. évben Isten olyan csodálatos terméssel áldotta meg, hogy jelentős összeg gyűlt össze a templomépítéshez. 1929 őszére sikerült befejezni az építkezést: a vasbeton mennyezet, a karzatok, a padló elkészítése, a közlekedők keramitlappal való burkolása.

Az elhamvadt orgonát a jägendorfi Rieger cég pótolta 24 változattal. 1921-ben a lezuhant és összetört harangot átöntötték, s ehhez még két újabb harangot öntetett az egyház Egry Ferenc kisgejőci, jóhírű harangöntödéjében. 1929-ben végre sor kerülhetett a templom felszentelésére. A templom kis előkertes, háromszintes tornya oszlopokkal és timpanonnal díszes bejáratú. Párkányokkal tagolt, félköríves és ívelt ablakokkal, felül toronyórával. Toronysisakja alatt kis négyzetes zárt tér. A sisak gazdagon tagolt, tetején gombbal. A torony alsó szintjén, a belépőben emléktáblák és fúrt kút. A szószék barna, gótikus csúcsívekkel díszített.

A mintegy 1700 egyháztagúgyülekezetben három fő területen folyik a misszió: a gyermekek, a fiatalok, illetve a felnőttek között.

Több, mint 500 gyermek részesül hitoktatásban 4 hitoktató segítségével. A munkát Taracközi Marianna, lelkipásztornő koordinálja. Heti egy órában 34 csoportban folyik a hitoktatás.

A felnőttek között a munkák Taracközi Ferenc vezetésével folynak. Minden reggel van istentisztelet. Hetente több esti alkalom van (bibliaóra, asszonykör, esti istentisztelet, felnőtt konfirmációi óra, ukrán bibliaóra stb.). Ezenkívül számos szabadidős programot is szerveznek a családok számára: családnap, gyülekezeti kirándulás, evangelizáció, filmklub, szilveszteri úrvacsoraosztás, karácsonyi kántálás stb.

Istennek hála, sok segítő jelentkezett a szolgálattevésre. Számukra munkatársképzőket tartanak.

A gyülekezethez tartozó egyéb intézmények rövid leírása

– Négy énekkar működik a gyülekezetben Ladányi Katalin, kántor vezetésével: ifjúsági leánykórus (1995-ben alakult), gyermekkórus,  férfikórus (Dalárda, 1864 körül alakult), illetve a kamarakórus. Főleg egyházi énekeket énekelnek, de a klasszikus zeneszerzők műveitől sem zárkóznak el. A repertoárban XX. századi magyar szerzők művei is szerepelnek. Ezenkívül 2002 óta egy ifjúsági együttes is működik a gyülekezetben Hajnalcsillag néven, mely ifjúsági énekek feldolgozásaival szolgál a különböző egyházi rendezvényeken, illetve az énekes bizonyságtétel eszközeivel szolgálja az Urat az Antal házaspár is.

– A Kálvin-nyomda az Egyházkerület igényeit igyekszik kielégíteni (hittanfüzetek, nyomtatványok, kisebb könyvek stb.)

– Az egyházmegyei iratmisszió egy szórólap-terjesztőből, valamint egy könyvesboltból áll.

– A mosókonyha egyedül élő időseink, betegeink, illetve nagycsaládosaink rendelkezésére áll.

– A szegénykonyhában a legrászorultabbak kapnak enni. A magatehetetlen öregeknek vagy betegeknek házhoz visszük a meleg ételt, heti három alkalommal.

– Az Új Szeretet című újság havonta tudósít a gyülekezetben zajló alkalmakról, illetve szolgálja az evangélium széles körű hirdetését.

– A Sámuel Alapítvány az árva és elhagyott gyermekeket karolja fel, segíti családbajutásukat.

– A Sion Rádióstúdió 2001 decembere óta sugározza adását a megyei rádió hullámhosszán, illetve 2005 óta a miskolci Európa rádiónak is készít adásokat.

A gyülekezetben jelenleg szolgálatot teljesítő lelkipásztorok: Taracközi Ferenc, Taracközi Marianna, Kincses Margarett, Kacsó Géza, Maksai Attila.