20160218 - A lélek tükre - György András (ism.)

20160218 - A lélek tükre - György András (ism.)
2016. február 18., csütörtök

A peronon néhány utassal együtt várta a vonatot, rajta kívül mindenkit lefoglalt a mobiltelefonja. Akkor is csak egy pillanatra kapták fel a fejüket a kis képernyők bűvöletéből, amikor az állomás bejáratánál megjelent egy talpig rózsaszínbe öltöztetett kislány egyik kezében hatalmas virágcsokorral, a másik kezével vélhetően a nagyanyja kezét fogva...

Facebook megosztás IWIW megosztás Twitter megosztás A+ A- Nyomtatás Nyomtatás

A peronon néhány utassal együtt várta a vonatot, rajta kívül mindenkit lefoglalt a mobiltelefonja. Akkor is csak egy pillanatra kapták fel a fejüket a kis képernyők bűvöletéből, amikor az állomás bejáratánál megjelent egy talpig rózsaszínbe öltöztetett kislány egyik kezében hatalmas virágcsokorral, a másik kezével vélhetően a nagyanyja kezét fogva.

A kislány folyamatosan szóval tartotta az idős hölgyet, aki csitítani igyekezett a gyereket: - Csendesebben, Évikém, a vonatban majd megbeszéljük.

A bakfis hallgatott az idős asszonyra, elhallgatott, és elkezdte figyelni a körülötte állókat.

Miután mindenkit alaposan szemügyre vett, odafordult a nagyanyjához és szinte suttogva kérdezett:  - Nagyi, a te telefonodban van játék?

- Nem tudom. - jött a válasz - én csak beszélgetésre használom; és egy mozdulattal elővett a szatyor kis zsebéből egy láthatóan viharvert hatalmas készüléket, és a gyerek kezébe nyomta.

Félpercnyi gombnyomogatás után a kislány csalódottan visszatette a szatyorba a telefont, és így szólt:  - Ebben a telefonban csak a mi telefonszámunk van, miért nem veszel újat, amiben mindent meglehet nézni?

- Tudod, amikor én kislány voltam, akkor az emberek még többet néztek egymás szemébe, és nekem ez fontosabb.

A gyereket láthatóan elgondolkodtatta a válasz, majd újra kérdezett: - Miért?

A nagymama sóhajtott egy kicsit, és így szólt:  - Mert az ember szeme mindent elárul, ha belenézel. -  Tudod, a szem a lélek tükre.

A kislány arca elkomolyodott, és a körülöttük állókra nézve mondta a nagyanyjának: - Akkor itt most mindenki a telefonjával takarja el a szemét, hogy ne láthassuk, mire gondolnak?

- Lehet, Évikém... - közben feltűnt a távolban a vonat, és mindenki eltette a telefonját.

Letölthető hanganyagok

Napi útravaló

20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál

Kép: 20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál

Hatalmas hó esett a napokban. Mindent betakart. Utat, házat, szántóföldet, erdőt, mezőt. A temető csendje is mélyebb lett. Fehér dunnájába zárta a zokogások árját, amelyek ott köröztek a délnyugati sarokban, egy ifjú friss sírhantja felett...

20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)

Kép: 20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)

A tömegcikk soha nem érték, csak az egyedi. Ezért kell az, ami különleges. Egy ország olyan, mint a benne élő emberek, akik a nemzetet alkotják...

20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)

Kép: 20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)

A portás bácsi szokatlanul nagy csoportot nevettetett a pultja előtt, közelebb érve azt is látta, hogy apró poharak sorakoznak a pulton. Az öreg, mikor észrevette, intett neki is, hogy jöjjön közelebb...

20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)

Kép: 20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)

Talán közhelyszerű megállapítás, de mégis igaz. A környezetünkben lévő kapcsolatok jó része azért nem működik, mert nem vagyunk egymással őszinték...