20140916 - Kesztyűs kézzel - Viola Judit

20140916 - Kesztyűs kézzel - Viola Judit
2014. szeptember 16., kedd

Meglehetősen kétértelmű kifejezés ez. Első pillantásra úgy tűnik, azt jelenti, hogy finoman, elnézően bánnak valakivel, vagy valamivel, hogy meg ne sérüljön...

Facebook megosztás IWIW megosztás Twitter megosztás A+ A- Nyomtatás Nyomtatás

Meglehetősen kétértelmű kifejezés ez. Első pillantásra úgy tűnik, azt jelenti, hogy finoman, elnézően bánnak valakivel, vagy valamivel, hogy meg ne sérüljön. Ahogy régen a pincérek és inasok csak kesztyűs kézzel fogták meg a drága kristály poharakat, ezüst evőeszközöket, hogy folt ne essék rajtuk. Átvitt értelemben is szoktuk használni ezt a mondást, például amikor az iskolában egy fontos ember gyerekéről, a munkahelyen a főnök kedvencéről van szó. Nem egyenesen, „direktben” vonjuk őket felelősségre, ha hibáznak, hanem óvatosan, finoman, hogy meg ne sértsük őket, vagy a pártfogójukat. A politikában is ismerős ez a viselkedésmód, mert vannak emberek, pártok, népek és országok, akikkel így kell bánni, nehogy baj legyen a dologból.

Van azonban egy másik értelmezése is ennek a néhány szónak. Amikor a háziasszony, a kertész, a szerelő kesztyűt húz, hogy óvja, védje vele saját magát a sérüléstől, fertőzéstől, a bajtól. Ho-hó! Álljunk csak meg egy pillanatra ebben a tetszetős gondolatmenetben! Lehetséges-e, hogy ez a kettő mégis csak egy? Azért bánunk óvatosan a fontos személyekkel, meg a hozzájuk tartozókkal, mert magunkat féltjük? Nem is őket védjük, hanem a saját érdekeinket, pozíciónkat? Talán előrébb lenne ez a világ, ha egy kicsit önzetlenebbül élnénk, gondolkodnánk és mások érdekében húznánk fel azt a bizonyos védőfelszerelést!

Mindenesetre és ezentúl megpróbálok mindenkivel kesztyűs kézzel bánni, hátha mások is így bánnak majd velem!

Letölthető hanganyagok

Napi útravaló

20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál

Kép: 20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál

Hatalmas hó esett a napokban. Mindent betakart. Utat, házat, szántóföldet, erdőt, mezőt. A temető csendje is mélyebb lett. Fehér dunnájába zárta a zokogások árját, amelyek ott köröztek a délnyugati sarokban, egy ifjú friss sírhantja felett...

20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)

Kép: 20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)

A tömegcikk soha nem érték, csak az egyedi. Ezért kell az, ami különleges. Egy ország olyan, mint a benne élő emberek, akik a nemzetet alkotják...

20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)

Kép: 20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)

A portás bácsi szokatlanul nagy csoportot nevettetett a pultja előtt, közelebb érve azt is látta, hogy apró poharak sorakoznak a pulton. Az öreg, mikor észrevette, intett neki is, hogy jöjjön közelebb...

20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)

Kép: 20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)

Talán közhelyszerű megállapítás, de mégis igaz. A környezetünkben lévő kapcsolatok jó része azért nem működik, mert nem vagyunk egymással őszinték...