Szeptember 26-án megtartotta alakuló ülését hétfőn a Parlamentben a Roma Koordinációs Tanács (ROK-T). Az alkalmon részt vett Bölcskei Gusztáv püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke. A most alakult testület célja, hogy minél több szereplőt bevonjanak a roma stratégia elkészítésébe, megismertetésébe és végrehajtásába

A Roma Koordinációs Tanácsnak 27 tagja van, melynek többségét a romaszervezetek adják. A cél, hogy minden olyan szereplőt meghívjanak körükbe, akiknek romaügyben mondanivalójuk lehet, így a tagok között találhatóak az egyházak, -köztük a Magyaroszági Református Egyház-, az MTA, a munkaadók és munkavállalók képviselői, a romaönkormányzatok, civil szervezetek, az ombudsman, a települési önkormányzatok, a KSH, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Országgyűlés szakbizottságának delegáltjai.

A romaügy Magyarországon ma azon múlik, hogy sikerül-e meggyőzni minél több embert és közösséget, hogy nekik is elemi érdekük a stratégia megalkotása. Nemcsak a romáknak, hanem a többségi társadalomnak is érdeke egy ilyen stratégia létrehozása, e nélkül Magyarországon néhány évtized múlva élhetetlenné válik az élet. Ezt szeretnénk megelőzni, mutatott rá az ülés után Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár hozzátéve, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiát év végéig benyújtják Brüsszelnek is. Hangsúlyozta, hogy a stratégia megvitatása az első komoly feladata ennek testületnek.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke a tanács megalakulását reménykeltőnek és üzenetértékűnek nevezte a magyarországi cigányság számára. Mint mondta, emlékezete óta ilyen széleskörű társadalmi összefogás romaügyben nem volt, mint most ezen a tanácskozáson.
A résztvevők azontúl, hogy javaslatokat fogalmaztak meg konkrét feladatokat is vállaltak.

A roma szakkollégiumokkal kapcsolatban Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek elmondta, remélik, hogy a felsőoktatás mellett a középfokú oktatásra és szakoktatásra is kiterjedhet ez a tevékenység.

Forrás: MTI